Vizkeleti Erzsébet
Vizkeleti Erzsébet hivatalos írói weboldala.
Egyéb

Magyarul - A magyar nyelv napjára

Vizkeleti Erzsébet • 2026-11.10.

Szavak, melyek bennem élnek, mint egy halk, hazahívó ének, múltból szőtt és messzi fények, őrzőjük minden reménységnek. Egy ország mélyen bennem él, arra hívnak az ismerős tájak, felnevet benne minden emlék, s benne ott vannak a szívszavak. Anyám hangja, régi utak pora, benne alszik a gyermekkor, minden ismert régi ház illata, dallam, mit apám valaha dúdolt. Versek, melyeket anyanyelv őriz, olvasva mindet könnyes szemmel, remények, melyekről mindig is azt hittem, már örökre elvesztek. Lehet bármily idegen az égbolt, lehet távoli s fáradt már a lélek, de amíg magyarul álmodom, van és lesz hová visszatérnem. Őrzöm a szót, őrzöm a nyelvet, amíg szívem magyarul dobban, talán majd egyszer ő őriz engem, ha tőlem csak egy szó is megmarad.

— Magyarul - A magyar nyelv napjára, 2026-11.10.

Neked hogy tetszett?

Oszd meg másokkal!